Ipari automatizálási villamosmérnök

Ipari automatizálási villamosmérnök

Hivatások Ipari automatizálási villamosmérnök
Angol elnevezés: Electrical engineer/ automation
Értéke:
Kezeli: Szatmári Sándor | Szerkeszti: Marozsán Dávid, Chmelar Fanni

Fejlődj, tervezz, programozz!

A villamosmérnök (energetikai mérnök) feladata az energiaellátás biztosítása. Tevékenységére szükség van az ipari és mezőgazdasági üzemek, az intézmények, a települések és a lakosság számára  elengedhetetlen energiaellátás megtervezése, előállítása, továbbítása, elosztása és felhasználása során. Célja az energia biztonságos, gazdaságos és környezetkímélő előállítása, hasznosítása. A villamosmérnök (energetikai mérnök) specializálódhat a primer enrgiahordozók, az atomenergia hasznosítás, a megújuló energia- és hulladékenergia hasznosítás, a villamosenergia ellátás, vagy a hőellátás területére. Dolgozhat energetikai részlegén, kutató, fejlesztő, tanácsadó vállalatoknál, vagy akár az energetikai iparágat ellenőrző hivataloknál.

A villamosmérnök (energetikai mérnök) a villamosenergia előállításával, továbbításával, elosztásával és felhasználásával kapcsolatos feladatok összességét látja el. Munkája során többek között az alábbi tevékenységeket végzi:

  • Tanácsadási tevékenységet folytat. Erőművekkel és elektromos áram előállítására, továbbítására és szétosztására szolgáló rendszerekkel kapcsolatban végez tanácsadást, részt vesz ezek tervezésében.
  • Felügyeletet lát el, ellenőriz. Elektromos áram előállítására, továbbítására és szétosztására szolgáló rendszerek működését felügyeli, részt vesz a vezérlési és ellenőrzési munkákban.
  • Előírásokat készít. Elektromos berendezések üzembe helyezésével és alkalmazásával kapcsolatos előírásokat készít ipari és más jellegű épületekben és létesítményekben.
  • Szabványokat és eljárásokat dolgoz ki. Az elektromos áram előállítására és szétosztására szolgáló rendszerek, motorok és berendezések teljesítményének és biztonságának ellenőrzése érdekében.
  • Részt veszt elektromos rendszerek gyártásában. E rendszerek gyártási, karbantartása és javítási módszereit dolgozza ki.
  • Energetikai technológiákkal kapcsolatos tevékenységet végez. Részt vesz ezek elemzésében, tervezésében, kivitelezésében, üzemeltetésében.
  • Mérési módszereket alkalmaz. Villamos, hő- és atomenergetikai méréseket tervez, hajt, vagy hajtat végre.
    Tárgyalásokat folytat. A villamosenergia kereskedelmével foglalkozik, az ehhez szükséges megbeszéléseket lefolytatja.
    Dokumentációt készít.
    Munkavédelmi és minőségbiztosítási feladatokat lát el.

Elvárt végzettség:

Felsőfokú

Munkaidő

8 órás

12 órás

Éves munka

Munkakörnyezet

Beltéri

Kültéri

Munka jellege:
Fizikai:

3/5

Szellemi:

5/5

Kreatív:

4/5

Veszélyes:

3/5


Átlagjövedelem:

9 000 EFt

Bővebben ...

Mennyien űzik?

0

Bővebben ...

Hol képzik?

...

Bővebben ...

Ikonikus arcképek:

Bővebben ...

A hivatás története

A villamos áram feltalálásával robbanásszerűen megnőtt a pozitív tulajdonságait kihasználó eeszközök swzáma. A műszaki eszközök körülvesznek minket a szórakoztatástól, a közlekedésen, a kommunikáción, és háztartási munkán át mindenhol. Ezeknek az eszközöknek a folyamatos fejlesztését látja el a villamosmérnök. Az élet minden területén széleskörű kihasználhatóságához specializálódott szakemberekre van szükség. A magyar mérnökképzést az 1782. évtől számítják. A Műegyetemi mérnökképzés az 1871/72-es tanévben kezdődött. Ennek öt szakosztálya (kara) közül a gépészeti szakosztály volt az, amely a fizika tárgyon belül foglalkozott az elektrotechnika oktatásával.

Zipernowsky Károlyt (Ganz és Társa elektromos osztályának igazgatóját) jelölték meg az I.sz. Elektrotechnika tanszékre tanszékvezetőnek, így kezdődött meg a Magyar egyetemi elektrotechnikai oktatás. A II. világháború végén a Műegyetem hallgatóinak egy csoportját és néhány tanárt nyugatra vittek a menekülő német csapatok és szövetségeseik. A Budapesten maradt tanárok és hallgatók közben közgyűlést tartottak majd elhatározták, hogy megkezdik az 1944/45-ös tanév második felének előadásait. Az egyetemi képzésben így egyetlen félév sem maradt ki, az oktatás Budapest ostroma ellenére megszakítá nélkül folytatódott. A József Nádor Műszaki és Gazdaságitudományi Egyetemet 1948-ban megszüntették és Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet hoztak létre, a mérnökképzést pedig új néven a Budapesti Műszaki Egyetem folytatta tovább. A villamosmérnöki Kar megalakítására formailag 1950. március 10-én került sor.

A villamosmérnöki Kar megalakulása után egy ideig két szakon (erősáramú és gyengeáramú) indult meg az oktatás. 1952-ben létre jött a kar harmadik szakja, a műszer- és finommechanikai szak, melyet az évtizedek során újabb szakok és ágazatok követték. 1987 februárjában megkezdődött az informatikai szak oktatása is. 1984-ben indult a Villamosmérnöki Karon az, az angol nyelven folyó térítéses képzés, az angolszász tantervi mintát követve (BScMScPhD)

A kar profiljának bővülése következtében az addigi oktatási rendszeréhez képest lényeges módosítás történt, a régi öt szak  helyett  két szak alakult: a villamosmérnök és a mérnök informatikus szak. A kétezres évek oktatásában jelentős változást hozott a Bolognai Nyilatkozat megjelenése. A részt vevő országok, így Magyarország is, elfogadták a célkitűzéseket, amelyek elsőrendű fontosságúak az egyetemes európai felsőoktatási térség kialakításában és az európai felsőoktatás világméretű fejlesztáésében. Az előkészítés után a BSc képzés a villamosmérnöki és a mérnökinformatikus szakon 2005 szeptemberében  megkezdődött, majd 2008 szeptemberétől a mesterképzés (MSc) is elindult.

ismeretlen forrás

Előnyök

Rugalmas munkaidő, jó körülmények között modern eszközökkel való foglalkozás. A mérnököket szinte az egész világon elismerik, hiszen bonyolult folyamatok irányításán dolgoznak. Jó kereseti lehetőség és folyamatos továbbképzési fejlődési lehetőség.

ismeretlen forrás

Hátrányok

A munkafolyamat során, szükséges szakmán kívüliekkel (manager, projektvezető) illetve a megrendelővel is egyeztetni. Néha a változásokat, szakmai javaslatokat nehéz megbeszélni velük. A szakma további nehézsége, hogy a szakmai változásokat állandóan figyelemmel kell kísérni és ezekkel az információkkal naprakésznek kell lenni.

ismeretlen forrás

A szakma nagy arcai

  • Kandó Kálmán: magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozó áramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút villamosítás úttörője
  • Zipernowsky Károly: magyar mérnök, a transzformátor egyik feltalálója, a váltakozó áram apostola

ismeretlen forrás

GYIK

Nehéz elvégezni a villamosmérnök szakot?
Igen, a szak egyik felsősoktatási intézményben sem könnyű. De sok tanulással igazán jó szakember válhat a jelentkezőből.

Villamosmérnök szakosodhat autó elektronikára?
Természetesen igen.

Milyen tantárgyakat tanul egy villamosmérnök hallgató?
matematika, fizika, informatika, villamosipari anyagismeret], villamosmérnöki szakmai ismeretek [villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, irányítástechnika, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika).
 

ismeretlen forrás

Városi, legendák, előítéletek, sztereotípiák

A villamosmérnöknek semmi köze a villamoshoz. A villamosmérnök nem tudja megszerelni az elromlott TV-t vagy rádiót és nem tudja miért romlott el. A villamosmérnök nem ért mindenhez, amiben villany van!

ismeretlen forrás

Miket csináltak már ezen hivatás művelői?

  • Az első lépés az automatizálás és a sorozatgyártás felé:
    A Ford T-modell elnevezésű autót 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta Henry Ford cége, a Ford Motor Company. Ez a modell számít az első megfizethető autónak is, ami többek között a Frederick Winslow Taylor által feltalált futószalagnak volt köszönhető. 
  • Pneumatika, vagyis a sűrített levegő felhasználása 1925-től:
    A pneumatika eljárás Németországból ered. Először a faiparban volt jelentős szerepe majd szélesebb körben is elterjedt. A műszaki világban a 19. században kezdték széles körben alkalmazni sűrített levegős szerszámok, fúrók, kalapácsok, csőposta rendszerek és mozdonyok egyéb segédberendezéseként. A gépipar és automatizálás területét a 20. század közepétől hódította meg, mint elengedhetetlen alkalmazás.

ismeretlen forrás

Nemzetközi kitekintés

Jelenleg folyamatosan bővül az ipar. Keresettek a villamosmérnök szakirányú munkavállalók. Nagy az igény a modernizálásra az automatizálásra és az új technológiák bevezetésére, amelyek egyre bonyolultabbak, komplexebbek. Így egyre több szakosodott mérnökre is szükség van a különböző területeken. Valamint a gyártók között is nagy a verseny a folyamatos fejlesztések és új termékek megalkotása miatt. Ennek oka főként profitorientáltság, hiszen az új, modern, dolgok iránt nagyobb a kereslet így minden gyártó „előre menekül”, próbál fejlődni és folyamatosan megújulni. A folyamatos fejlődés miatt rendkívül fontos a jelenlegi munkavállalók időszakos továbbképzése, új technológiákkal való megismertetése és alkalmazása.

ismeretlen forrás

Hazai viszonyok

Hazánkban hiányszakma a villamosmérnök. Az utóbbi években azonban népszerű a felsőoktatásba jelentkezők között. Sajnos a felsőoktatásban kevés hangsúlyt kap a gyakorlati képzés. Nem a piac igényeihez igazított képzési struktúra folyik, a kimeneti arány számít csak. (évfolyamonként végzett hallgatók száma). A munkaerőpiacon a gyakorlattal rendelkező 2-3 éves szakemberek megbecsültek és jó pozícióban vannak a munkaadójukkal szembeni tárgyalás tekintetében.

ismeretlen forrás

Piaci helyzet

A koronavírus miatt az egész világon az autógyárak és autóipari fejlesztések visszaesése várható. A szakma megtorpan. Elmaradnak, vagy elhalasztásra kerülnek a fejlesztések és az új termékek, technológiák bevezetései. A jelenlegi rendszerek üzemeltetése és költségcsökkentés lesz a fő irány. Ezek kapcsán azonban továbbra is szükség lesz a jelenleg és a közeljövőben is a villamosmérnökökre.

A villamosmérnök országos viszonylatban átlagosan havi bruttó 479 000 forintot keres. Attól függően, hogy a szakember melyik orszárészben dolgozik, mennyi tapasztalata van , és milyen típusú vállalatnál, szervezetnél dolgozik, a bruttó átlagkeresete a statisztikai adatok alapján 194 000-523 000 forint között változik.

Rövidtávú előrejelzés

A műszaki képzés területen a villamosmérnöki végzettség az egyik legkeresettebb szakma, és a kereslet a jövőben várhatóan tovább fog növekedni. Mivel a szakemberek alapvető feladata az energiaellátás biztosítása az élet minden területén  - ez lehet ipari létesítmények, intézmények, települések és egyedi fogyasztók ellátása is -, ezért az elhelyezkedési lehetőségek igen szélesek. Az ideális pozíció elnyerését tovább segíti, ha a szakember idegen nyelvi ismeretekkel is rendelkezik és tudása a környezetkímélő, modern technológiák irányába specializált.

ismeretlen forrás

Várható jövedelem

HU
9 000 EFt - 9 000 EFt

EU
€57,600.00 - €57,600.00

USA
$68,400.00 - $68,400.00

ÁZSIA
¥300,923.00 - ¥300,923.00

Éves bruttó kereset, kb 5 év szakmai tapasztalattal.
Forrás: fizetesek.hu

Hol képzik?

A képzést 2020 szeptemberében az alábbi intézmények indították: 

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar
  • Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar
  • Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar
  • Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar
  • Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar
  • Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar
  • Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
  • Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar
  • Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

ismeretlen forrás

Belépő ismeretek

  • Egyetemi képzés előfeltétele: érettségi bizonyítvány megléte szükséges:
  • Nyelvismeret: Angol/német középfokú nyelvtudás
  • Egészségügyi alkalmasság: ép kezek és ujjak, kiváló látás, jó szín- és térlátás
  • Gyakorlat és rutin: A képzés megkezdésének feltételekor nem kell gyakorlattal és rutinnal rendelkezni.
  • Főbb szakmai tantárgyak: matematika, fizika, informatika, villamosipari anyagismeret], villamosmérnöki szakmai ismeretek [villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, irányítástechnika, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika).
  • Képességek: jó kézügyesség, vizuális memória
  • Soft skillek : jó problémamegoldó képesség, kreativitás, önállóság

ismeretlen forrás

Legközelebbi esemény

Productronica:– 2 évente Münchenben megrendezésre kerülő ipari kiállítás. Melyen a gyártók bemutathatják a fejlesztéseiket és termékeiket. Közel 1.500 kiállító és több mint 40.000 látogató vesz részt a rendezvényen.
A következő rendezvény 2021. nov. 16., K – 2021. nov. 19., P között lesz megtekinthető

ismeretlen forrás

Ehhez még nem szólt hozzá senki. Légy te az első!