Minőségbiztosítási szakmérnök

A hivatás története

A minőségbiztosítási mérnök egy termelő és/vagy szolgáltató vállalat minőségbiztosítási rendszeréért felelős. Munkája jelentheti annak kialakítását, a már meglévő rendszer szakszerű működtetését, ellenőrzését, felügyeletét. A minőségbiztosítási mérnök által felügyelt rendszer vagy folyamat vonatkozhat a gyártási vagy szolgáltatási folyamatra, az ügyfelekkel való kapcsolattartásra, de a belső - pénzügyi, személyügyi - működésre is. Munkájához tartozik a minőségbiztosítási rendszer folyamatos fejlesztése is, amelynek része a működés során történő elemzés és fejlesztési javaslatok, illetve megoldások kidolgozása, véghez vitele.

Ez egy viszonylag fiatal szakma, jelenleg is fejlődő fázisban van, kialakulása még nem túl nagy múltra tekinthet vissza, a fejlődése jelenleg is tart. Egyre nagyobb területen veszik igénybe (termelés, hatékonyság növelés).

Amit még tudni lehet a hivatásról

Kialakítja egy termelő és/vagy szolgáltató vállalat minőségbiztosítási rendszerét, a rendszert szakszerűen működteti, ellenőrzi és felügyeli, részt vesz az elemzésben és a folyamatos fejlesztésben.

feladatai:

• a vállalat által gyártott termékek minőségszintjének összegyűjtése;
• minőségügyi célok meghatározása;
• reklamációs információk begyűjtése és kezelése;a termék minőségével kapcsolatos belső és külső jelentések elkészítése;
• folyamatauditok végrehajtása;
• termékauditok irányítása;
• beszállítói auditok végzése;
• ​​​​​​minőségbiztosítási módszerek alkalmazása;
• ​​​​​​minőségi problémák megoldása;
• ​​​​​​a meglévő és az új termékek támogatása minőségügyi szempontból;
• ​​​​​a vállalat minőségirányítási és minőségbiztosítási rendszerének felügyelete, működtetése, elemzése és folyamatos fejlesztése;
• a gyártási minőség és a vevői elégedettség nyomon követése és fejlesztése;
• hibaanalízissel kapcsolatos feladatok koordinálása.

A minőségbiztosítási mérnök egy termelő és/vagy szolgáltató vállalat minőségbiztosítási rendszeréért felelős. Munkája jelentheti annak kialakítását, a már meglévő rendszer szakszerű működtetését, ellenőrzését, felügyeletét. A minőségbiztosítási mérnök által felügyelt rendszer vagy folyamat vonatkozhat a gyártási vagy szolgáltatási folyamatra, az ügyfelekkel való kapcsolattartásra, de a belső - pénzügyi, személyügyi - működésre is. Munkájához tartozik a minőségbiztosítási rendszer folyamatos fejlesztése is, amelynek része a működés során történő elemzés és fejlesztési javaslatok, illetve megoldások kidolgozása, véghez vitele.

A minőségbiztosítási mérnök elsődleges munkahelye az iroda, ahol tervez, fejleszt, illetve dokumentál. Ahhoz, hogy munkájának ezt a részét el tudja végezni, elengedhetetlen azonban, hogy hozzájusson az aktuális információkhoz, így el kell jutnia a vállalat azon részeihez (termelő egység, ügyfélkapcsolati osztály, más részlegek) is, amelyeknek a minőségbiztosítását végzi. A minőségbiztosítási mérnök munkájának eszközei egyfelől a dokumentációhoz, másfelől a vállalat termelési, illetve szolgáltatási folyamataihoz kapcsolódnak:

• számítógép minőségbiztosítási szoftverekkel, nyomtató;
• telefon, mobiltelefon, fax;
• íróeszközök, irodaszerek;
• gépek, berendezések és eszközök, amelyek a vállalat profiljához pl. gyógyszeripari, elektronikai, bútoripar stb. illeszkednek;
• anyagok, amelyek a vállalat profiljához kapcsolódnak pl. fa, műanyag, fém.

 

Előnyök

A minőségbiztosítási mérnök munkaidőbeosztása heti 40 óra, abban az esetben is, amikor a cég esetleg több műszakos vagy folyamatos munkarendben végzi a tevékenységét. Ez nagy könnyebbség a szakmában dolgozóknak, hiszen jobban tervezhető így a munkaidőbeosztás a több műszakoshoz és a folyamatos munkavégzéshez képest.
A minőségbiztosítási mérnök munkája során baleseti veszélyforrást jelenthetnek az alkalmazott berendezések, a felhasznált alapanyagok pl. gyúlékony anyagok;
a termelőüzemben nem ritka a zaj és a por nagy mennyisége sem.
A balesetvédelmi előírások betartásával természetesen ezek a veszélyforrások kiszűrhetőek, csökkenthetőek.
 

Hátrányok

Hátránynak számít, hogy a munkája során feltárt problémákat fel kell vetnie a minőségbiztosítási mérnöknek, ezek miatt pedig konfrontálódnia kell, ami egy jelentős stresszforrás. Az emberek a változást mindig ellenállással fogadják, így némi nehézséget okoz a változtatások bevezetése a működési folyamatokban. Ehhez kell a stressztűrés és a jó kommunikációs készség egyaránt.

A szakma nagy arcai

A teljesség igénye nélkül, mert sok iskola és irányzat van, így csak említésképpen:

• Frederick Winslow Taylor A minőségügy első úttörőjének Frederick W. Taylor (1856–1915) amerikai mérnök tekinthető, aki munkásságával a minőségügy alapjait fektette le.
• Taylor 1911-ben kiadott „A tudományos irányítás alapelvei” című könyvében leírt alapelvek később „taylorizmus” néven váltak ismertté.
• Henry Ford (1863–1947) amerikai üzletember, a Ford Motor Company alapítója, az autóipar, a futószalagos gyártósor és a modern tömeggyártás egyik úttörője. A nevét viselő, gépkocsikat gyártó céget máig leszármazottai vezetik. Termékeny feltalálónak számított, nevéhez 161 amerikai szabadalom fűződött. A Ford Company tulajdonosaként a világ leggazdagabb és leghíresebb emberei között volt. A nevéhez fűződő fordizmus nemcsak az autógyártást, de az Egyesült Államok közlekedését és iparát is forradalmasította. Híres mondata: „Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek.”

A minőségügyben ismertté vált kiválóságok első csoportjába tartoznak, az „amerikai iskola” képviselői: Walter A. Shewhart ,W. Edwards Deming, Joseph M. Juran, Armand V. Feigenbaum. A második csoportba tartoznak a „japán minőségiskola” képviselői, akik az amerikaiak által kidolgozott módszerek adaptálása és továbbfejlesztése révén alakították ki sajátos új koncepciójukat: Kaoru Ishikawa, Genichi Taguchi, Shoji Shiba. A harmadik csoportot egyre inkább „új hullám” jelzővel illetik. Ide sorolható: Philip Crosby, Tom Peters és az angol John Oakland.

GYIK

Kérdés: Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak a végzettség megszerzését követően?
Válasz: Nagy a kereslet a minőségbiztosítási szakmérnökök iránt, mely csak egyre nő a jövőbeli vállalatfejlesztésekkel egyidőben.

Kérdés: versenyképes jövedelemmel kecsegtet-e a pálya?
Válasz: Igen, teljes mértékben.

Kérdés: Hosszú távon alkalmazzák-e a minőségbiztosítási szakembert a versenyszférában és azon kívül is?
Válasz: Igen, sokrétű az elhelyezkedési lehetőség ezzel a végzettséggel, mely biztosíték arra, hogy számos területen van szükség erre a szaktudásra. Mivel fejlődő területről van szó, hosszú távú karrierlehetőséget biztosít, nem csupán „divatszakma”.
 

Városi, legendák, előítéletek, sztereotípiák

A minőségbiztosítási szakmérnök nem belső ellenőr, aki a hibák feltárását tűzi ki célul. A konfliktusok nem öncélúak, amelyek amiatt adódhatnak, hogy felveti a javító javaslatait. Sőt, inkább sikerélményt okozhat a munkájával, amikor javíthatják a már meglévő jó eredményeket, termelési mutatókat, költségcsökkentést.
 

Miket csináltak már ezen hivatás művelői?

https://www.researchgate.net/publication/313480299_A_minosegiranyitas_fejlodese_es_jovobeli_lehetosegei
A minőség fogalma is folyamatosan fejlődött, a kutatók különböző aspektusokból vizsgálva finomították  tartalmát.

Piaci helyzet

Mivel ez egy viszonylagosan új foglalkozás, és igény van még további minőségbiztosítási mérnökökre, úgy ez a kereset növekedhet az elkövetkezendő években.

A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci helyzet határozza meg. Azokon a piacokon, ahol a vállalatok általában még nem rendelkeznek minőségbiztosítással, a rendszer kiépítésével, versenyelőnyre lehet szert tenni. A minőségi jelzések termékeink megkülönböztetésére is alkalmasak. Ellenkező esetben – olyan üzleti területeken, ahol a minőségbiztosítás már általánosan elterjedt – a minőségi intézkedések a versenyhátrány csökkentésére lehetnek alkalmasak. A megfelelő minőség elérése nélkül egyes piacokon reménytelen eladni. Különösen olyan piacokon igaz ez, ahol a széles körben, esetleg világszerte ismert márkákkal és védjegyekkel megkülönböztetett termékek vannak túlsúlyban, ezek mögött ugyanis mindig nagyon komoly és hatékony minőségi rendszerek működnek. Mint látni fogjuk, a minőségbiztosítás egyik hangsúlyos eleme a szállítók minősítése, a beszállított anyagok, alkatrészek ellenőrzése. A követelmények teljesítése annál egyszerűbb, minél fejlettebb a szállító minőségi tevékenysége.

Ha a vevő pozíciója megengedi, akkor emiatt nyomást gyakorolhat szállítójára, és ez a termelési láncon továbbterjedhet. Tömegcikkek, sok helyen felhasználható alapanyagok, alkatrészek gyártói magas piaci részesedést érhetnek el a megfelelő minőséget bizonyító jelzésekkel, mert ezek a cikkek több kereskedelmi fázison keresztül jutnak el a feldolgozóhoz, a kereskedelem pedig előnyben részesíti azokat a termékeket, amelyeknek bizonyítottan megfelelő a minősége. Főként olyan termékeknél igaz ez, amelyek a feldolgozó által készített végtermék költségének igen kis hányadát jelentik. Speciális ügyletek a közszállítások. Az állam úgy is igyekszik minőségi elkötelezettségét bizonyítani, hogy a közbeszerzéseknél előnyben részesíti a megfelelő minőséget bizonyító szállítókat. A magyar közbeszerzési törvény is előírja, hogy a megfelelő minőségi tanúsítvánnyal rendelkező ajánlattevőket az elbírálásban előnyben kell részesíteni.

Az auditor vállalkozások fő profilja a minőségügyi rendszer felülvizsgálata, emellett részt vesznek a minőségügyi képzésben is. Az auditorok tevékenységének színvonalát regisztráló szervezetek bizonyítják. A regisztrációrendszere nem egységes, több párhuzamos intézmény-rendszer működik. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) nem végez auditálást, de nyilvántartja az auditor szervezeteket (Directory of Quality System Registration Bodies).
A magyar tanúsító cégek – a tanácsadókhoz hasonlóan külföldi vállalkozásokhoz kötődnek.
Néhány magyar auditor cég már környezeti irányítási rendszer felülvizsgálatát is ellátja. Általánosan jellemző, hogy a cégek intenzíven készülnek erre az új feladatra.

Érdemes kitérni arra: 

• mekkora a piac
• a hivatás jövőképe
• milyen elágazási, leágazási lehetőségek vannak
• mekkora a szakma megbecsültsége laikusok és szakmabeliek között

 

Hazai viszonyok

A minőség fogalma és szerepe a vállalatirányításban folyamatosan fejlődik. A tanulmány áttekinti, hogy a termék- és folyamat megfelelőségének megközelítésétől több évtizedes fejlődéssel hogyan jutottunk el a minőség mai, integráló jelentéséig. Napjainkra a minőségügy gyakorlati alkalmazásai fokozatosan fonódtak össze a környezetvédelemmel, szociális felelősségvállalással, a munkavédelemmel és más területekkel. A fogyasztói társadalom sajátosságainak a minőségügy és a minőségszemlélet fejlődésére gyakorolt hatása mellett a szerző vizsgálata kitér a minőségirányítási rendszerek evolúciójára. Az ISO 9001 szabvány 2015-ös kiadásának struktúrája és követelményei újszerű keretet teremtenek a szervezetek számára a minőségszemlélet kiterjesztéséhez és az integrált irányítási rendszerek bevezetéséhez is.
 

Rokonszakmák

• Gépipar
• autóipar
• hadiipar
• élelmiszeripar
• gyógyszeripar
• különféle szolgáltatások:
  • oktatás
  • közigazgatás
  • egészségügy
  • kereskedelem