Tanár

A hivatás története

A tanári mesterség az egyik legősibb hivatások közé tartozik. Az ókorban már nagyon fontossá vált az írni, olvasni tudás, valamint ekkoriban kerültek előtérbe a különféle tudományterületek, egyre több ember kezdett el érdeklődni a tudás, valamint a megismerés iránt.

Egyiptomban már megjelentek az első iskolák, a gazdagabb családok gyermekei mellett magántanítók vállaltak szerepet. Az ókori Hellászban és Rómában már nemcsak magánoktatás folyt, hanem egyre több helyen megjelentek a különféle tanításhoz köthető intézmények, itt megemlíthetjük a filozófusokhoz kapcsolódó tanulóköröket is. Ekkoriban még tanári hivatásról nem beszélhettünk, legtöbb esetben a filozófusok tanítottak, akik a korszak polihisztorai voltak.

A középkorban a tanítói, tanári szerepet a legtöbb esetben az egyház vállalta magára. Szerzetesrendek vállalták el többek között ezt a feladatot. (Bencések, domonkosok, valamint később a ferencesek és a jezsuiták)

A változást az újkor hozta, a 18. századtól kezdve Európában egyre több helyen alakult ki a professzionális tanító/tanárképzés.

Magyarországon a 18. század nagy változást hozott az oktatás területén, elég csak 1777-re gondolni, amikor Mária Terézia kiadta a „Ratio Educationis” nevű oktatási rendeletét. A rendelet még nem a teljestankötelezettséget rendelte el, de többek között itt jelent meg gondolatként az egységes tanmenet ötlete.

A 19. században megjelentek hazánkban az első óvónő- valamint pedagógusképző intézmények, valamint a század második felében adta ki Eötvös József a híres oktatási rendeletét, amely már minden faluba kötelező jelleggel jelölt ki tanítókat. A Horthy-korszak kapcsán meg kell még említenünk Klebelsberg Kunó nevét, aki az oktatási törvényében az országot meghatározott sugarú körökre osztotta, és elrendelte az oktatási jellegű intézmények építését. Közel 5000 új iskolát építettek ekkoriban, a tanári pálya presztízse ekkoriban nőtt meg jelentősen, megnőtt a társadalmi igény a pedagógusképzésre.

 

Amit még tudni lehet a hivatásról

A tanári hivatás munkakörnyezete az iskola és az osztályterem. A tényleges oktató tevékenység az osztályteremben folyik. A legtöbb iskolában már megjelentek a digitális- és okoseszközök, amik megkönnyítik egy „modern” tanár dolgát. A legújabb okostáblákhoz már telefonnal, táblagéppel is könnyedén felkapcsolódhatunk, az előre elkészített prezentációnkat a lehető legmodernebb eszközök segítségével jeleníthetjük meg. Nem lehet kijelenteni, hogy minden intézményben adottak a lehetőségek a „digitális térben” történő mozgáshoz. Az intézményi infrastruktúra területi szinten is eltérhet, sok esetben a vidéki iskolák az uniós felzárkóztató pályázatok miatt jobb digitális környezettel rendelkeznek, mint a budapesti iskolák.  A hagyományos osztályterem esetén a legfontosabb oktatási eszközök a tábla és a kréta. A krétapor sok esetben szokott kellemetlenségeket okozni, erre mindenképpen figyelni kell!

Szintén fontos színtere a tanár életének, a „tanári szoba”. Mindenki járt már „tanáriban”, látta az asztalokról lelógó füzeteket, kávéspoharakat, valamint a halomban heverő különféle tudományos folyóiratokat. Mi tanárok nagyon is szeretünk ebben a miliőben lenni, imádjuk a kávé illatát, és igen, sok esetben annyi javítanivalónk van, hogy már nem fér el az asztalunkon.

Előnyök

• Hozzájárulsz egy személyiség kialakulásához
• Életre szóló élményekre tehetsz szert a diákok körében
• Példát mutathatsz
• Új barátokra tehetsz szert a kollégák körében
• Akár szerelem is szövődhet a tantestület tagjai között
• Új embereket ismersz meg
• Minden napra garantált a sikerélmény
• „Szabad a nyarad”

Hátrányok

• Vannak nagyon stresszes időszakok
• Hatalmas a felelősséged
• Minden szavadra és tettedre hatványozottan kell figyelmed
• Folyamatosan képezni kell magad
• Sokféle elvárás és igény mutatkozik feléd
• Egy tantestületben 30-40 ember van, nem biztos, hogy mindenkivel jó lesz a viszonyod
• Anyagilag nem eléggé megbecsült szakma

A szakma nagy arcai

• Bihari Péter
• Balatoni József
• Szabó Márta
• Nahalka István
• Nádasdy Ádám
• Török Gábor
• Hajnal Gabriella
• Knausz Imre
• Száray Miklós
• Mérő László
• Antalné Szabó Ágnes

GYIK

Szakpárt kell választanom, de úgy érzem, hogy az egyik sokkal jobban érdekel, mint a másik, mit tegyek?

Hol találom meg a szakpárokat?

Felvételi előtt érdemes a kiválasztott intézmény honlapján körülnézni, ott találod meg a kiírt szakokat! A felvi.hu szintén segítségedre lehet.

Mindig ilyen kevés lesz a pénzt?

Csak az menjen tanárnak, aki hivatásként tekint erre a pályára! Meggazdagodni nem fogsz belőle.

Mit csinálnak a tanárok nyáron?

A legtöbb esetben kipihenik a tanév fáradalmait, valamint próbálnak felkészülni a következő tanévre! Nagyon sok pedagógus vállal nyáron táboroztatást, ami egy jó jövedelemkiegészítés is lehet!

Nem vagyok benne biztos, hogy ki tudok állni 20-30 ember elé előadást tartani! Akkor nem nekem való a tanári szakma?

Egy tanárnak fontos ismérve a kiállás! Ha nincs benned elengedő bátorság, esetleg szégyellős vagy, az simán leküzdhető, de gondold végig, hogy szeretnéd-e ezt csinálni? Ha szereted a gyerekeket és van humorod, biztos vagyok benne, hogy meg fogod találni a tanítványokkal a közös hangot!

Tényleg sok a veszekedés a szülőkkel?

Mindenütt vannak konfliktusok, itt is adódhat olyan szituáció, hogy nem egyezik a véleményed a szülőkkel! Fontos az, hogy minél hatékonyabban, konstruktívabban próbálj kikerülni ezekből a helyzetekből!

Városi, legendák, előítéletek, sztereotípiák

Sok helyen hallottam, hogy minden tanár ugyan úgy néz ki, nem követi a divatot, nem szereti a modern dolgokat, nem jár szórakozni de ez csak sztereotípia! Egy tanár igen is lehet egyéniség! Miért ne járhatna pólóban tanítani? Miért ne lehetne akár toválása? Miért ne nevethetne a folyosón reggelente?
Vannak nagyon vagány tanárok is!

Miket csináltak már ezen hivatás művelői?

Díjak, kitüntetések tanárok számára

Hol képzik?

• Budapest Kortárstánc Főiskola
• Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar
• Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
• Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar
• Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
• Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar
• Debreceni Egyetem Informatikai Kar
• Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
• Debreceni Egyetem Műszaki Kar
• Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar
• Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar
• Dunaújvárosi Egyetem
• ELTE Tanárképző Központ
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ
• Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Kar
• Eszterházy Károly Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
• Eszterházy Károly Egyetem Informatikai Kar
• Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Kar
• Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar
• Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Kar
• Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
• Magyar Képzőművészeti Egyetem
• Magyar Táncművészeti Egyetem
• Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete
• Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar
• Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
• Nyíregyházi Egyetem
• Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar
• Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
• Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar
• Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar
• Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar
• Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
• Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
• Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar
• Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
• Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar
• Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar
• Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
• Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
• Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
• Testnevelési Egyetem

Belépő ismeretek

Az elmúlt években visszaállt az osztatlan tanárképzés az egyetemeken, főiskolákon. Rögös út áll a jelentkezők előtt, hiszen az érettségi után egy alkalmassági, valamint egy szóbeli felvételi vizsgán is át kell esniük ahhoz, hogy az adott tanárképző intézmény hallgatói lehessenek. A legtöbb esetben 70-80%-os érettségire (az adott kar által vizsgált tárgyakból), és nyelvvizsgára van szükség a bejutáshoz.
Választható képzések:

• Általános iskolai tanárképzés: 4 év (elmélet) + 1 év (gyakorlat)
• Középiskolai tanárképzés: 5 év (elmélet) + 1 év (gyakorlat)

Az főiskolai/egyetemi képzés során a hallgató az adott szakpárjához (szakpárt kell választani) kötődő elméleti ismereteket sajátítja el. Betekintést nyer a legújabb hazai- és külföldi kutatási eredményekbe, megszerzi az oktatáshoz szükséges lexikai ismereteket.

Az egy év „terepgyakorlat” során a hallgató az általa korábban választott helyszínen (általános- vagy középiskolában) vállal szakmai gyakorlatot. Az 1 év során egy mentorpedagógus mellett kap betekintést a pálya fontosabb teendőibe, megismerheti a munkakörülményeket, valamint testközelből is megismerkedhet az oktatás nélkülözhetetlen „elemeivel”, a gyerekekkel.

A képzés végén a hallgatónak diplomamunkát, portfoliót (gyakorlathoz köthető tapasztalatok) kell írnia, valamint sikeres államvizsgát kell tennie a képzés elvégzéséhez.